Tudnivalók a hegképződésről

Tudnivalók a hegképződésről

A Pierre Fabre cég alábbi cikke értékes áttekintést ad a hegesedés folyamatáról, különböző szakaszairól, illetve az inesztétikus hegek kialakulásához vezető hegképződési zavarokról.

A testet kívülről borító és védő bőr rendkívüli regenerációs képességgel rendelkezik, amely révén folyamatosan helyreállítja szövetrendszerének épségét, és fenntartja optimális állapotát. A bőr felszínes vagy mélyebb rétegeket is érintő sérüléseinek helyreállítási folyamata, a hegesedés természetes jelenség. A hegekkel gyógyuló léziók keletkezésének oka többféle lehet:
• külső hatások (mindennapi igénybevétel, horzsolás, bőrégés, tisztítószerek bőrkárosító hatása stb.)
• jóindulatú bőrbetegségek és bőrelváltozások (ekcéma, dermatitis, pikkelysömör, pelenka alatti popsieritéma stb.)
• invazív dermatológiai beavatkozások (bőr kimetszése, műtéti varratok, peeling, koaguláció, lézeres vaszkuláris beavatkozások, az epiláció egyes módjai stb.)
A hegképzéssel a szervezet célja minden esetben a bőr integritásának lehetőleg teljes mértékű visszaállítása, a sérülés helyén létrejött szövetfolytonossági hiány maradéktalan megszüntetése. Egy komplikációmentes hegesedési folyamatnak különböző szakaszai vannak, amelyek alakulását számos tényező befolyásolja.

A HEGKÉPZŐDÉS SZAKASZAI

A keletkező hámhiány pótlására a hegesedés fiziológiai folyamata minden alkalommal beindul, amikor a bőrfelszínen sérülés támad. A hegképződés természetes, mégis összetett folyamat, amely többféle sejttípust is érint (az immunrendszerhez tartozó makrofágokat, limfocitákat és polinukleáris neutrofi l sejteket, a keratinocitákat, a fibroblasztokat és más sejteket is). A hegesedés során az alábbi folyamatok mennek végbe a szervezetben:
• a sejtek migrációja,
• a sejtek proliferációja,
• a sejtek diff erenciálódása,
• az extracelluláris mátrix sejtjeinek szintézise.
A hegesedési folyamat a hám, a hám-irha határ és a vérerekkel gazdagon átszőtt irha szöveteinek rekonstrukcióját is magában foglalja.
A hegképződés három szakaszra osztható, ezek a következők:
• gyulladásos szakasz,
• sarjadási szakasz,
• a hegképződés és hámosodás szakasza.

Néhány hasznos tanács

• A keletkezett sebről távolítsunk el minden szennyeződést, amely a baktériumok elszaporodásához, gyulladás kialakulásához vezethetne, és késleltetné a sebgyógyulást.
• A sebet minden esetben fertőtlenítsük.
• Lássuk el okkluzív kötéssel, mert – a közhiedelemmel ellentétben – a seb gyorsabban gyógyul, ha bekötözzük, mint ha a szabad levegővel közvetlenül érintkezik. A gyulladt, esetleg gennyes sebet azonban soha nem szabad okkluzív kötéssel lefedni.

1. A gyulladásos szakasz
A gyulladásos szakasz a sérülést követő első néhány napban megy végbe, és legfontosabb szerepe a gyulladások kialakulásának megakadályozásában van. Ebben az időszakban indulnak növekedésnek az új sejtek is. A sérülés keletkezését követő első, 2–4 napos periódus során a seb tisztítása zajlik. A bőr traumája a vérerek sérülésével is együtt jár. A zárt edényrendszerből kilépő vérben található vérlemezkék a sérülés helyén felhalmozódnak, és érintkezésbe kerülnek a szabaddá váló I-es és III-as típusú kollagénnel, aminek hatására a vérlemezkék vérrögöt képeznek, elzárják a sérült részt a külvilágtól, és útját állják a fertőzések kialakulásának.
• Rögtön a sérülés keletkezését követően a szervezet első feladata a vérzés elállítása, ami a vérlemezkék aggregációjával kialakuló vérrög hatására következik be. Hamarosan megindul a sebet kitöltő véralvadék képződése is, amely a seb elfertőződésének és kiszáradásának megelőzésében játszik fontos szerepet. A sebtájékon felgyülemlő vérlemezkék ráadásul fehérjéket és más anyagokat bocsátanak ki, amelyek növekedési faktorként működve gyorsítják a hegképződést.
• Ezután lépnek színre az immunrendszer fontos szereplői, a makrofágok és a polinukleáris neutrofi l sejtek, amelyeknek feladata a gyulladás kialakulását okozó valamennyi kórokozó semlegesítése, a fertőzésmentes sebgyógyulás biztosítása. A jelátviteli feladatokat ellátó citokinek a hegképződés első pillanatától fogva ösztönzik a sejtosztódást és a sejtek differenciálódásának folyamatát, így segítve a sérülés helyének mielőbbi gyógyulását.

2. A sarjadási szakasz
A hegképződés második szakaszában az új szövetek képzése és a keletkezett szövethiány pótlása zajlik. Ez a periódus hamar követi az elsőt, általában a sérülés keletkezésétől számított 4. napon veszi kezdetét, és nagyjából 10 napig tart. Az ilyenkor jellemző sejtproliferációban és sejtmigrációban többféle sejtpopuláció érintett (fibroblasztok, endotheliális sejtek, keratinociták).
A folyamat két fázisban zajlik le:

Az irha helyreállítása
Ebben a szakaszban:
• A sejtmigrációnak és a fibroblasztok osztódásának köszönhetően megindul a sérülés helyén a hegszövetek képződése, újraindul a kollagén, a proteoglikán és a fibronektin szintézise.
• Az endotheliális sejtek migrációjával megindul az ún. neoangiogenezis, az új erek kialakulása.
• A sebszélek közeledni kezdenek egymáshoz a myofi broblasztok hatására, és megkezdődik a hámirha határ helyreállítása is.
A fibroblasztok migrációját és proliferációját a sérült területen a makrofágok (T-sejtek) és a vérlemezkék által termelt növekedési faktorok és citokinek gyorsítják. Termelődni kezdenek az extracelluláris mátrix alkotói is:
• a kollagén (először a III-as, majd az I-es típusú),
• a hyaluronsav,
• a fibronektin.
Ezek kezdetben még csak egy éretlen irhamátrixot alkotnak, ez azonban kiváló kiindulási alapot jelent a bőr további újraépüléséhez. Az endotél sejtek migrációjával újból létrejön, kiegészül a sérült hajszálérrendszer is.

A hám helyreállítása

Ebben a szakaszban:
• A keratiociták gyors proliferációja és intenzív migrációja jellemző.
• Megérnek és megfelelően differenciálódnak az új hámot létrehozó sejtek.
• A melanocita sejtek és a Langerhans-sejtek elfoglalják helyüket az új szövetstruktúrában.
• A myofibroblasztok hatására a seb egyre jobban összezárul.
A keratinocita sejtek vándorlása a növekedési faktorok stimuláló hatása által felgyorsítva a sebszélektől befelé, a seb közepe felé halad. A seb záródása után a keratinociták migrációja befejeződik, és kezdetét veszi a proliferáció. Ezzel egyidejűleg megindul a hám-irha határ helyreállításának folyamata is, szintén a sebszélektől a seb közepe felé haladva.

3. A hegképződés és a hámosodás
A hegesedési folyamatnak ebben az utolsó szakaszában a sérülés helyén a bőrkép normalizálódik, és mindinkább hasonlítani kezd a környező ép bőrterületekhez. A heg végleges megjelenését azonban csak néhány hónap, vagy akár néhány év alatt nyeri el. Amíg a heg képe változik, a hegesedés folyamata még nem tekinthető befejezettnek. Ez alatt az akár évekig is eltartó időszak alatt az extracelluláris mátrix struktúrája és alkotói állandóan változnak, ahogyan periódusonként más és más típusúak és minőségűek a heg területén jelen lévő sejtek is. A seb gyógyulásának előrehaladásával párhuzamosan a következő folyamatok zajlanak le az érintett bőrterületen:
• az új erek képződése lassan befejeződik,
• a heg összehúzódik, mérete csökken,
• a fibroblasztok egy része myofi broblaszttá alakul,
• a sérülés helyén létrejön az új, ép szövetrendszer,
• az adott bőrterületen új kollagén képződik.

A folyamatok menete
• A kezdeti III-as típusú kollagén mechanikailag ellenállóbb, I-es típusú kollagénné alakul át,
• egyre sűrűbbé válik az érintett területen az érhálózat,
• a sérülés helyén kollagének és proteoglikánok képződnek, amelyek erőteljesebb összehúzó hatást fejtenek ki a heg területén,
• a fibroblasztok egy része myofi broblasztokká alakul át, s ennek hatására a sebszélek közelednek egymáshoz, a seb lassan összeforr, és ép szövetállomány alakul ki a sérült területen,
• a keratinociták proliferációjával keletkezett sejtek differenciálódásával a bőrterületen új kollagén képződik.
A sebgyógyulást befolyásoló legfontosabb tényezők: a sérülés súlyossága, az életkor, a genetikai adottságok, a seb lokalizációja, a gyulladásos szakasz hosszúsága és a gyulladás mértéke.

A hegesedést lassító tényezők

A hegképződés gyorsasága, a keletkező heg minősége főként attól függ, milyen jellegű maga a sérülés, a testnek mely részén helyezkedik el, és milyen a szervezet általános egészségi állapota. A hegesedés lefolyását számos körülmény, külső és belső tényező határozza meg.

Gyulladás
A sebben jelen lévő baktériumok gyors szaporodásukkal gyulladásos folyamatot indíthatnak el, amely a seb gyógyulását hátráltatja.

Rossz vérkeringés
Ha nem megfelelő a vérkeringés, akkor a szövetek regenerációjához alapvetően szükséges oxigén- és tápanyagellátás a seb területén nem lesz kielégítő, ami szintén lassítja a gyógyulási folyamatot.

Véralvadási zavarok
A véralvadási faktorok (speciális plazmafehérjék) hiánya a sebgyógyulás kezdeti fázisában okozhat problémát, mert megnehezíti a seb területén a vérrög képződését.

Cukorbetegség
A glikémiás egyensúly szintén feltétele a jó sebgyógyulásnak. A magas vércukorszint (hyperglikémia) zavart okoz a fehérvérsejtek működésében, és rossz helyi vérellátottságot idéz elő.

Magas életkor
Idősebb korban a sebgyógyulás lassabb, a gyulladásos szakasz folyamatai kevésbé intenzívek.

Alultápláltság
A szervezet rossz tápanyagellátása zavarokat okoz a gyulladásos szakasz lezajlásában és a kollagénszintézisben is.

Stressz
A stressz hatására emelkedő kortizolszint miatt csökken a vérben keringő fehérvérsejtek száma, ami szintén lassítja a sebgyógyulást.

Dohányzás
A dohányzás hatására csökken a seb területén az oxigénellátás, és véralvadási zavarok is jelentkezhetnek.

Egyes kezelések
Elhúzódó kortikoterápia, kemoterápia, radioterápia, immunszupresszív gyógyszerek alkalmazása lassítja a sebgyógyulást.

Egyes kórképek
A krónikus veseelégtelenség és az elégtelen immunműködés szintén hátráltatja a sebgyógyulást.

A HEGKÉPZŐDÉS ZAVARAI

Esetenként előfordul, hogy a hegképződés folyamata a megszokottnál lassabban vagy rendellenesen zajlik le. A sérülés keletkezése után közvetlenül jelentkező első komplikáció a gyulladás lehet, amely fennállásának ideje alatt megakadályozza a seb hegesedését. Más komplikációk a hegképződés későbbi fázisaiban jelentkezhetnek. A normálistól eltérő, rendellenes hegképződés esetei között a következő három hegtípusról kell említést tennünk:

Keloidos heg
A kóros hegek e fajtájára a rostos szövetállományt alkotó fibroblasztok túlzott proliferációja jellemző. A fibroblasztok normális mértéken felüli aktivitása miatt szöveti túlburjánzás jelentkezik. A keletkező felesleges kollagénrostok egy, a bőr síkjából kiemelkedő, a sérülés vagy vágás vonalán jóval túlnövő, lilásvöröses színű, kellemetlenül viszkető párnácskát alkotnak. Keloidos heg keletkezhet a műtéti vágás, a bőrt ért bármely sérülés vagy égés helyén, de gyulladásos bőrreakciók következtében is (pl. aknés heg). A hegképződési rendellenesség e válfaja gyakoribb a pubertáskorúak, illetve a fiatal felnőttek esetében. A fekete és ázsiai bőrtípusba tartozóknak a keloid kialakulására fokozott hajlamuk van.

Hipertrófiás heg
A hipertrófiás (túlburjánzó) heg sok tekintetben hasonlóságot mutat a keloiddal, de legfőbb ismérve, hogy sohasem nő túl a műtéti vágás vagy a bőrsérülés zónáján. A hipertrófi ás hegek általában két éven belül visszahúzódnak, belesimulnak a környező bőrbe. A hegképződési rendellenesség e típusa gyakran alakul ki a testnek azokban a régióiban, ahol a bőr feszül, húzódik (például hát, nyak, kulcscsont tájéka stb.).

Atrófiás heg
Az atrófi ás (sorvadt) heg kialakulásának fiziopatológiáját az orvostudomány ma még nem ismeri kellő mértékben. A hegképződési rendellenesség e fajtájára jellemző, hogy a sérülés helyén a kollagéntermelődés elégtelensége miatt a bőr szintjénél mélyebben fekvő kráter, mélyedés alakul ki. Az ilyen típusú hegek nemcsak esztétikailag zavaróak, de az ízületek szabad mozgását is akadályozhatják, feszülnek, kellemetlen közérzetet okozhatnak. A súlyosabb égési sérülések helyén gyakran maradnak vissza atrófi ás hegek. A bőr rugalmasságának vesztésével járó, és az ízületek mozgását is akadályozó, nagyobb kiterjedésű sorvadt hegek kezelésében a masszázs nagy segítséget jelenthet.

A hegképzésben szerepet játszó sejttípusok

Vérlemezkék
A vérlemezkék különböző anyagokat bocsátanak ki, illetve szabadítanak fel:
• a sérülés helyén érösszehúzó és a vér alvadását segítő anyagokat, amelyek gyorsítják a vérrögképződést,
• kemotaktikus és mitogén anyagokat,
• citokineket, amelyek beindítják a hegképződés folyamatát.

Vérsejtek
• A polinukleáris neutrofil sejtek lizoszomális enzimjei és a fagocitózis a kórokozók semlegesítésében, a seb kitisztításában játszanak alapvető szerepet.
• A makrofágok citokineket termelnek, amelyek ösztönzik az új erek képződését, a fibroblasztok aktivitását és a sérült irha helyreállását.
• A limfociták a sérülés keletkezése után hat-nyolc nappal lépnek működésbe a sérülés helyén, ahol a fi broblasztok gyors proliferációját támogatják.

Fibroblasztok
A sérülés keletkezésének harmadik napjától fogva a fibroblasztok már jelen vannak a sebben, és a felszabaduló citokinek, valamint a növekedési faktorok hatására megkezdődik proliferációjuk. Így alakul ki az új sejtközötti állomány, amely kezdetben III-as, majd később I-es típusú kollagénből, fibronektinből, proteoglikánokból (hyaluronsavból, kondroitin-szulfátból…) áll.

Endotheliális sejtek
Az endotél sejtek a sértetlen és ép vérerekből származnak, és ezek teszik lehetővé, hogy a sérülés helyén kialakulhasson az új érhálózat. Az új erek képződését a citokinek és a növekedési faktorok támogatják.

Keratinociták
A seb záródása a keratinocita sejtek vándorlásával megy végbe, a seb széleitől a közép felé haladva. A folyamatot a növekedési faktorok stimuláló hatása gyorsítja. Amint kialakul a sérülés helyén egy új sejtréteg, a keratinociták migrációja befejeződik, és kezdetét veszi a keratinociták proliferációja, illetve diff erenciálódása.

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 28 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*